Szlovákiában a napokban látott napvilágot a Szlovák Kereskedelmi Hivatal elemzése, miszerint Szlovákia a fiatal vállalkozók országa. Az elemzés szerint a Szlovák Köztársaság vállalkozóinak 12,8 %-a számít fiatal vállalkozónak (15-29 év közöttiek). Ezzel az adattal országunk a második az EU-ban Luxemburg után.
Egy másik elemzés szerint, melyet a Bisnode társaság készített, Szlovákiában évről évre növekednek a kiváltott egyéni vállalkozói engedélyek. A legnépszerűbb szegmens az építőipar, csupán 2017-ben több mint 2000 vállalkozói engedélyt adtak ki erre a tevékenységre.
Első ránézésre ez a két adat nagyon kecsegtető és pozitív, hiszen azt sugallja, hogy egyre több fiatal marad itthon, kezd vállalkozni, valamint egyre többen döntenek úgy, hogy elindítják saját vállalkozásukat.
Egyik ügynökség sem vizsgálta meg, vagy nem tudta megvizsgálni a növekedés kiváltó okát. Egyikük sem vette figyelembe a kényszervállalkozók számát országunkban!
Kényszervállalkozó az a személy, aki dolgozni szeretne, ám potenciális munkáltatója nem hajlandó alkalmazni őt, hanem mint egyéni vállalkozóval köt szerződést. Ebben az esetben a munkáltató megspórolja azt a 35,2%-ot, amit az egészségügyi és szociális biztosítónak kellene fizetnie az alkalmazottja bruttó fizetéséből átszámítva. A munkáltató csupán kiszámlázza a munkás bérét az egyéni vállalkozására, a munkás pedig havonta téríti a különböző járulékokat, amelyeket nagy részben a munkáltatónak lenne kötelessége fizetni, amennyiben munkáltató és alkalmazotti jogviszony állna fenn a két fél között. A baj ott van, hogy az esetek többségében a munkavállaló kényszervállalkozóként többet kényszerül fizetni a biztosítók felé, mint alkalmazottként. Ez az eshetőség főleg akkor áll fenn, ha a kényszervállalkozó csupán egy munkahelyen dolgozik és nem hagyományos alvállalkozóként áll szerződésben a munkáltatóval. Más szóval vállalkozóként minimálisan 214 EUR járulékot kell kifizetnie, ha csak mellette nem diák, alkalmazott, vagy nyugdíjas. Ebben az esetben felmentést nyerhet. Alkalmazottként viszont a bruttó bérének a 13,4%-át kellene befizetnie járulékként, ami egy 800 EUR-ós bruttó fizetés esetében még mindig csak 107,2 EUR. Tehát kényszervállalkozóként bruttó 600 eurós fizetés esetében magasabb járulékot kell a vállalkozónak fizetnie, mintha alkalmazottként bruttó 800 eurós fizetése lenne. Természetesen a munkáltatókat sem lehet hibáztatni, hiszen az állam gondoskodott arról, hogy egy alkalmazott költsége olyan magas legyen a munkáltató számára, hogy rákényszerüljön egy másik megoldásra, ez pedig a „kényszervállalkozói státusz“ működtetése.
A megoldás az lehetne, ha az állam nagyobb mértékben támogatná a munkáltatókat, tehát átvállalná vagy csökkentené az alkalmazottak után fizetendő járulékok nagyságát. Ezzel sikeresen növelhetné a foglalkoztatottságot, a vállalkozók hatékonyságát, hiszen több embert tudnának alkalmazni, ami a gazdaság megerősödését is elősegítené. Végül, de nem utolsó sorban pedig valós képet kaphatnánk arról, hogy valójában mennyi is a (fiatal)vállalkozó országunkban.
A Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége üdvözli a tényt, miszerint egyre több a fiatal vállalkozó régiónkban, ám fontosnak tartjuk, hogy a mindenkori szlovák állam rendezze a fiatal pályakezdők helyzetét és segítse őket az elindulásban, akár vállalkozóként, akár pedig alkalmazottként, a munkáltatók részére pedig ideális környezetet alakítson ki a foglalkoztatottság növelése szempontjából.
Szlovákiában a napokban látott napvilágot a Szlovák Kereskedelmi Hivatal elemzése, miszerint Szlovákia a fiatal vállalkozók országa. Az elemzés szerint a Szlovák Köztársaság vállalkozóinak 12,8 %-a számít fiatal vállalkozónak (15-29 év közöttiek). Ezzel az adattal országunk a második az EU-ban Luxemburg után.
Egy másik elemzés szerint, melyet a Bisnode társaság készített, Szlovákiában évről évre növekednek a kiváltott egyéni vállalkozói engedélyek. A legnépszerűbb szegmens az építőipar, csupán 2017-ben több mint 2000 vállalkozói engedélyt adtak ki erre a tevékenységre.
Első ránézésre ez a két adat nagyon kecsegtető és pozitív, hiszen azt sugallja, hogy egyre több fiatal marad itthon, kezd vállalkozni, valamint egyre többen döntenek úgy, hogy elindítják saját vállalkozásukat.
Egyik ügynökség sem vizsgálta meg, vagy nem tudta megvizsgálni a növekedés kiváltó okát. Egyikük sem vette figyelembe a kényszervállalkozók számát országunkban!
Kényszervállalkozó az a személy, aki dolgozni szeretne, ám potenciális munkáltatója nem hajlandó alkalmazni őt, hanem mint egyéni vállalkozóval köt szerződést. Ebben az esetben a munkáltató megspórolja azt a 35,2%-ot, amit az egészségügyi és szociális biztosítónak kellene fizetnie az alkalmazottja bruttó fizetéséből átszámítva. A munkáltató csupán kiszámlázza a munkás bérét az egyéni vállalkozására, a munkás pedig havonta téríti a különböző járulékokat, amelyeket nagy részben a munkáltatónak lenne kötelessége fizetni, amennyiben munkáltató és alkalmazotti jogviszony állna fenn a két fél között. A baj ott van, hogy az esetek többségében a munkavállaló kényszervállalkozóként többet kényszerül fizetni a biztosítók felé, mint alkalmazottként. Ez az eshetőség főleg akkor áll fenn, ha a kényszervállalkozó csupán egy munkahelyen dolgozik és nem hagyományos alvállalkozóként áll szerződésben a munkáltatóval. Más szóval vállalkozóként minimálisan 214 EUR járulékot kell kifizetnie, ha csak mellette nem diák, alkalmazott, vagy nyugdíjas. Ebben az esetben felmentést nyerhet. Alkalmazottként viszont a bruttó bérének a 13,4%-át kellene befizetnie járulékként, ami egy 800 EUR-ós bruttó fizetés esetében még mindig csak 107,2 EUR. Tehát kényszervállalkozóként bruttó 600 eurós fizetés esetében magasabb járulékot kell a vállalkozónak fizetnie, mintha alkalmazottként bruttó 800 eurós fizetése lenne. Természetesen a munkáltatókat sem lehet hibáztatni, hiszen az állam gondoskodott arról, hogy egy alkalmazott költsége olyan magas legyen a munkáltató számára, hogy rákényszerüljön egy másik megoldásra, ez pedig a „kényszervállalkozói státusz“ működtetése.
A megoldás az lehetne, ha az állam nagyobb mértékben támogatná a munkáltatókat, tehát átvállalná vagy csökkentené az alkalmazottak után fizetendő járulékok nagyságát. Ezzel sikeresen növelhetné a foglalkoztatottságot, a vállalkozók hatékonyságát, hiszen több embert tudnának alkalmazni, ami a gazdaság megerősödését is elősegítené. Végül, de nem utolsó sorban pedig valós képet kaphatnánk arról, hogy valójában mennyi is a (fiatal)vállalkozó országunkban.
A Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége üdvözli a tényt, miszerint egyre több a fiatal vállalkozó régiónkban, ám fontosnak tartjuk, hogy a mindenkori szlovák állam rendezze a fiatal pályakezdők helyzetét és segítse őket az elindulásban, akár vállalkozóként, akár pedig alkalmazottként, a munkáltatók részére pedig ideális környezetet alakítson ki a foglalkoztatottság növelése szempontjából.
A vállalkozónak nem csak egy dologhoz kell értenie. Mindent át kell látnia, ami a cégével kapcsolatos. Egyesek ezt humán erőforrások segítségével meg tudják oldani, ám nem mindenki tudja megteremteni az ehhez kellő feltételeket.
A Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége ebben a témakörben hivatott segíteni a vállalkozóknak. Különféle tanácsadások (jogi, könyvelési, pályázati, marketing, arculattervezés), szakmai képzések, kapcsolati tőketeremtés, vállalkozói körök kialakítása, termékbemutatók és őstermelői piacok útján szeretnénk a vállalkozókat minél jobban segíteni munkájukban és hozzájárulni sikereikhez.
A vállalkozók tevékenysége példaértékű. Ám sokszor nekik is szükségük van segítségre. A mi feladatunk és célunk az, hogy őket mindenben támogassuk, hiszen nélkülük vidékünk és közösségünk is hanyatlik.
A vállalkozónak nem csak egy dologhoz kell értenie. Mindent át kell látnia, ami a cégével kapcsolatos. Egyesek ezt humán erőforrások segítségével meg tudják oldani, ám nem mindenki tudja megteremteni az ehhez kellő feltételeket.
A Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége ebben a témakörben hivatott segíteni a vállalkozóknak. Különféle tanácsadások (jogi, könyvelési, pályázati, marketing, arculattervezés), szakmai képzések, kapcsolati tőketeremtés, vállalkozói körök kialakítása, termékbemutatók és őstermelői piacok útján szeretnénk a vállalkozókat minél jobban segíteni munkájukban és hozzájárulni sikereikhez.
A vállalkozók tevékenysége példaértékű. Ám sokszor nekik is szükségük van segítségre. A mi feladatunk és célunk az, hogy őket mindenben támogassuk, hiszen nélkülük vidékünk és közösségünk is hanyatlik.