Egyre több a fiatal vállalkozó?

Egyre több a fiatal vállalkozó?

Egyre több a fiatal vállalkozó? Nem vették figyelembe a kényszervállalkozókat!

Szlovákiában a napokban látott napvilágot a Szlovák Kereskedelmi Hivatal elemzése, miszerint Szlovákia a fiatal vállalkozók országa. Az elemzés szerint a Szlovák Köztársaság vállalkozóinak 12,8 %-a számít fiatal vállalkozónak (15-29 év közöttiek). Ezzel az adattal országunk a második az EU-ban Luxemburg után.

Egy másik elemzés szerint, melyet a Bisnode társaság készített, Szlovákiában évről évre növekednek a kiváltott egyéni vállalkozói engedélyek. A legnépszerűbb szegmens az építőipar, csupán 2017-ben több mint 2000 vállalkozói engedélyt adtak ki erre a tevékenységre.

Első ránézésre ez a két adat nagyon kecsegtető és pozitív, hiszen azt sugallja, hogy egyre több fiatal marad itthon, kezd vállalkozni, valamint egyre többen döntenek úgy, hogy elindítják saját vállalkozásukat.


A számok nem mindig fedik a valóságot

Egyik ügynökség sem vizsgálta meg, vagy nem tudta megvizsgálni a növekedés kiváltó okát. Egyikük sem vette figyelembe a kényszervállalkozók számát országunkban!

Kényszervállalkozó az a személy, aki dolgozni szeretne, ám potenciális munkáltatója nem hajlandó alkalmazni őt, hanem mint egyéni vállalkozóval köt szerződést. Ebben az esetben a munkáltató megspórolja azt a 35,2%-ot, amit az egészségügyi és szociális biztosítónak kellene fizetnie az alkalmazottja bruttó fizetéséből átszámítva. A munkáltató csupán kiszámlázza a munkás bérét az egyéni vállalkozására, a munkás pedig havonta téríti a különböző  járulékokat, amelyeket nagy részben a munkáltatónak lenne kötelessége fizetni, amennyiben munkáltató és alkalmazotti jogviszony állna fenn a két fél között. A baj ott van, hogy az esetek többségében a munkavállaló kényszervállalkozóként többet kényszerül fizetni a biztosítók felé, mint alkalmazottként. Ez az eshetőség főleg akkor áll fenn, ha a kényszervállalkozó csupán egy munkahelyen dolgozik és nem hagyományos alvállalkozóként áll szerződésben a munkáltatóval. Más szóval vállalkozóként minimálisan 214 EUR járulékot kell kifizetnie, ha csak mellette nem diák, alkalmazott, vagy nyugdíjas. Ebben az esetben felmentést nyerhet. Alkalmazottként viszont a bruttó bérének a 13,4%-át kellene befizetnie járulékként, ami egy 800 EUR-ós bruttó fizetés esetében még mindig csak 107,2 EUR. Tehát kényszervállalkozóként bruttó 600 eurós fizetés esetében magasabb járulékot kell a vállalkozónak fizetnie, mintha alkalmazottként bruttó 800 eurós fizetése lenne. Természetesen a munkáltatókat sem lehet hibáztatni, hiszen az állam gondoskodott arról, hogy egy alkalmazott költsége olyan magas legyen a munkáltató számára, hogy rákényszerüljön egy másik megoldásra, ez pedig a „kényszervállalkozói státusz“ működtetése.

A megoldás a kormány kezében van

A megoldás az lehetne, ha az állam nagyobb mértékben támogatná a munkáltatókat, tehát átvállalná vagy csökkentené az alkalmazottak után fizetendő járulékok nagyságát. Ezzel sikeresen növelhetné a foglalkoztatottságot, a vállalkozók hatékonyságát, hiszen több embert tudnának alkalmazni, ami a gazdaság megerősödését is elősegítené. Végül, de nem utolsó sorban pedig valós képet kaphatnánk arról, hogy valójában mennyi is a (fiatal)vállalkozó országunkban.

A Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége üdvözli a tényt, miszerint egyre több a fiatal vállalkozó régiónkban, ám fontosnak tartjuk, hogy a mindenkori szlovák állam rendezze a fiatal pályakezdők helyzetét és segítse őket az elindulásban, akár vállalkozóként, akár pedig alkalmazottként, a munkáltatók részére pedig ideális környezetet alakítson ki a foglalkoztatottság növelése szempontjából.

Egyre több a fiatal vállalkozó? Nem vették figyelembe a kényszervállalkozókat!

Szlovákiában a napokban látott napvilágot a Szlovák Kereskedelmi Hivatal elemzése, miszerint Szlovákia a fiatal vállalkozók országa. Az elemzés szerint a Szlovák Köztársaság vállalkozóinak 12,8 %-a számít fiatal vállalkozónak (15-29 év közöttiek). Ezzel az adattal országunk a második az EU-ban Luxemburg után.

Egy másik elemzés szerint, melyet a Bisnode társaság készített, Szlovákiában évről évre növekednek a kiváltott egyéni vállalkozói engedélyek. A legnépszerűbb szegmens az építőipar, csupán 2017-ben több mint 2000 vállalkozói engedélyt adtak ki erre a tevékenységre.

Első ránézésre ez a két adat nagyon kecsegtető és pozitív, hiszen azt sugallja, hogy egyre több fiatal marad itthon, kezd vállalkozni, valamint egyre többen döntenek úgy, hogy elindítják saját vállalkozásukat.


A számok nem mindig fedik a valóságot

Egyik ügynökség sem vizsgálta meg, vagy nem tudta megvizsgálni a növekedés kiváltó okát. Egyikük sem vette figyelembe a kényszervállalkozók számát országunkban!

Kényszervállalkozó az a személy, aki dolgozni szeretne, ám potenciális munkáltatója nem hajlandó alkalmazni őt, hanem mint egyéni vállalkozóval köt szerződést. Ebben az esetben a munkáltató megspórolja azt a 35,2%-ot, amit az egészségügyi és szociális biztosítónak kellene fizetnie az alkalmazottja bruttó fizetéséből átszámítva. A munkáltató csupán kiszámlázza a munkás bérét az egyéni vállalkozására, a munkás pedig havonta téríti a különböző  járulékokat, amelyeket nagy részben a munkáltatónak lenne kötelessége fizetni, amennyiben munkáltató és alkalmazotti jogviszony állna fenn a két fél között. A baj ott van, hogy az esetek többségében a munkavállaló kényszervállalkozóként többet kényszerül fizetni a biztosítók felé, mint alkalmazottként. Ez az eshetőség főleg akkor áll fenn, ha a kényszervállalkozó csupán egy munkahelyen dolgozik és nem hagyományos alvállalkozóként áll szerződésben a munkáltatóval. Más szóval vállalkozóként minimálisan 214 EUR járulékot kell kifizetnie, ha csak mellette nem diák, alkalmazott, vagy nyugdíjas. Ebben az esetben felmentést nyerhet. Alkalmazottként viszont a bruttó bérének a 13,4%-át kellene befizetnie járulékként, ami egy 800 EUR-ós bruttó fizetés esetében még mindig csak 107,2 EUR. Tehát kényszervállalkozóként bruttó 600 eurós fizetés esetében magasabb járulékot kell a vállalkozónak fizetnie, mintha alkalmazottként bruttó 800 eurós fizetése lenne. Természetesen a munkáltatókat sem lehet hibáztatni, hiszen az állam gondoskodott arról, hogy egy alkalmazott költsége olyan magas legyen a munkáltató számára, hogy rákényszerüljön egy másik megoldásra, ez pedig a „kényszervállalkozói státusz“ működtetése.

A megoldás a kormány kezében van

A megoldás az lehetne, ha az állam nagyobb mértékben támogatná a munkáltatókat, tehát átvállalná vagy csökkentené az alkalmazottak után fizetendő járulékok nagyságát. Ezzel sikeresen növelhetné a foglalkoztatottságot, a vállalkozók hatékonyságát, hiszen több embert tudnának alkalmazni, ami a gazdaság megerősödését is elősegítené. Végül, de nem utolsó sorban pedig valós képet kaphatnánk arról, hogy valójában mennyi is a (fiatal)vállalkozó országunkban.

A Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége üdvözli a tényt, miszerint egyre több a fiatal vállalkozó régiónkban, ám fontosnak tartjuk, hogy a mindenkori szlovák állam rendezze a fiatal pályakezdők helyzetét és segítse őket az elindulásban, akár vállalkozóként, akár pedig alkalmazottként, a munkáltatók részére pedig ideális környezetet alakítson ki a foglalkoztatottság növelése szempontjából.


A cikk szerzője:

A vállalkozónak nem csak egy dologhoz kell értenie. Mindent át kell látnia, ami a cégével kapcsolatos. Egyesek ezt humán erőforrások segítségével meg tudják oldani, ám nem mindenki tudja megteremteni az ehhez kellő feltételeket.

A Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége ebben a témakörben hivatott segíteni a vállalkozóknak. Különféle tanácsadások (jogi, könyvelési, pályázati, marketing, arculattervezés), szakmai képzések, kapcsolati tőketeremtés, vállalkozói körök kialakítása, termékbemutatók és őstermelői piacok útján szeretnénk a vállalkozókat minél jobban segíteni munkájukban és hozzájárulni sikereikhez.

A vállalkozók tevékenysége példaértékű. Ám sokszor nekik is szükségük van segítségre. A mi feladatunk és célunk az, hogy őket mindenben támogassuk, hiszen nélkülük vidékünk és közösségünk is hanyatlik.



Iván Tamás
elnök,
Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége


A cikk szerzője:

A vállalkozónak nem csak egy dologhoz kell értenie. Mindent át kell látnia, ami a cégével kapcsolatos. Egyesek ezt humán erőforrások segítségével meg tudják oldani, ám nem mindenki tudja megteremteni az ehhez kellő feltételeket.

A Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége ebben a témakörben hivatott segíteni a vállalkozóknak. Különféle tanácsadások (jogi, könyvelési, pályázati, marketing, arculattervezés), szakmai képzések, kapcsolati tőketeremtés, vállalkozói körök kialakítása, termékbemutatók és őstermelői piacok útján szeretnénk a vállalkozókat minél jobban segíteni munkájukban és hozzájárulni sikereikhez.

A vállalkozók tevékenysége példaértékű. Ám sokszor nekik is szükségük van segítségre. A mi feladatunk és célunk az, hogy őket mindenben támogassuk, hiszen nélkülük vidékünk és közösségünk is hanyatlik.



Iván Tamás
elnök,
Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterEmail this to someoneShare on LinkedInPrint this page

Facebook